A színház igazgató-főrendezője: TOMPA GÁBOR
 
Romana
English
Français
 

 

Ercsei Zsolt
A vágy villamosa
Ercsei Zsolt
Vakok
Ercsei Zsolt
Hormon
Daniel Zholdak
Rosmersholm
Ercsei Zsolt
A kísérlet
Ercsei Zsolt
Légy jó mindhalálig
Kalucsni
Ercsei Zsolt
Homemade
Ercsei Zsolt
A mélyben
Ercsei Zsolt
Öregek könyve
Ercsei Zsolt
Pour Toujours
(Mindörökké)
Ercsei Zsolt
A pelikán
Ercsei Zsolt
A kétbalkezes varázsló
Ercsei Zsolt
Amerika
Ercsei Zsolt
Julius Caesar
Török Tihamér
Az árnyék
Design: Török Tihamér
Rekviem egy ügynökért
Design: Török Tihamér
A dzsungel könyve
Design: Török Tihamér
Hullámtörés
Török Tihamér
#hattyúdal
Török Tihamér
Az özvegy Karnyóné
és a két szeleburdiak
Török Tihamér
A vágy
Török Tihamér
Az öreg hölgy látogatása
Design: Török Tihamér
Aki elzárja az éjszakát
Design: Török Tihamér
Vidéki jegyesek
Simona Giura
Caravaggio Terminal
Design: Banga Szilárd
Sweeney Todd
Design: Banga Szilárd
Ivanovék karácsonya
Design: Banga Szilárd
Léda
Design: Banga Szilárd
Viktor,
avagy a gyermekuralom
Design: Banga Szilárd
Bolero
Design: Banga Szilárd
Őfelsége pincére voltam
Török Tihamér
Romok igaz menedék
Design: Mircea Cantor
Hedda Gabler
design: Török Tihamér
Übü király
Foto: Schild Tamás, plakátterv: Szentes Zágon
Megöltem az anyámat
Fotó, plakátterv: Biró István
Leonce és Léna
Plakátterv: Bianca Imelda Jeremias, Fotó: Biró István
Ványa bácsi
Suttogások és sikolyok
Plakátterv: Molnár István, Fotó: Biró István
Visszaszületés
Plakátarchívum
A színházról Nyomtatás
       
A színház homlokzata
Nagyterem
Stúdió
Közönség a nagyteremben
A színház homlokzata 1957 előtt
A színház homlokzata 1961 után
E. Kovács Gyula
Janovics Jenő
Harag György
A buszmegálló
A kopasz énekesnő

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a város kulturális arculatának meghatározó eleme, a legrégebbi állandó magyar társulat. 2008-tól tagja az Európai Színházi Uniónak. Előadásai az aktuális nemzetközi trendekre odafigyelő, progresszív színházi nyelvet képviselnek. A színház repertoárján klasszikus és kortárs, a magyar és a világirodalom drámái egyaránt megtalálhatóak. A nagytermi és a stúdióelőadások mellett felolvasószínházi és közösségteremtő programokat szervez, és kétévente házigazdája az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak.

A magyar színházi hagyomány és a román rendezői iskola találkozási pontján létrejött sajátos esztétikáját a színház olyan alkotók meghívásával erősíti, akik a közönség és a szakma elismerését megnyerő előadások létrehozása mellett a társulat folyamatos szellemi frissességét biztosítják.

A széles közönséget kiszolgáló repertoárrendszer mellett a színház új közönségigényt is teremt, amelynek egyik tere a stúdió. A színház célja olyan alkotói műhelyek, beavatóprogramok, workshopok, nézőket és alkotókat megmozgató események szervezése is, amelyekkel nyitott és a közönségére odafigyelő kreatív közeget hoz létre.

A színház kiforrott társulatát az ország egyik legerősebbjeként tartják számon. Csapata rendszeresen bővül fiatal alkotókkal, amely a generációk közti tapasztalatcserét és a szakmai kontinuitást segíti elő. 
 
A multikulturális közeg előnyeit kihasználva a színház nem csupán helyi vagy egyetlen nyelvi közösség megszólítását tűzi ki célul; előadásai folyamatosan román és alkalmanként angol nyelvű felirattal láthatóak. A társulat rendszeresen részt vesz az Európai Színházi Unió nemzetközi projekteiben. Fontosnak tartja a helyi értékek nemzetközi képviseletét, valamint a világszínházi tendenciákkal való találkozást és az alkotók közti párbeszédet.


A színház rövid története

Az 1792-ben alapított Kolozsvári Állami Magyar Színház a legrégebbi hivatásos magyar színtársulat. Jelenleg repertoár-színházként működik a Román Kulturális és Nemzeti Örökség Minisztériuma fenntartásában.
Az előadások jelentős részét a román közönség szinkronfordítással tekintheti meg.

A színház legjelentősebb eseményeihez olyan színházi szakemberek, igazgatók és rendezők neve fűződik, akiknek nemcsak a hazai, magyar nyelvű, de a nemzetközi színházi életben is meghatározó szerepük volt: E. Kovács Gyula, a Shakespeare-i drámaciklus bemutatásának kezdeményezője (1865–1899), Janovics Jenő, az első magyar filmstúdió alapítója (1905–1930), vagy Harag György, Európa-szerte elismert rendező (1973-1985), a romániai színház egyik kiemelkedő mestere.

1990-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója Tompa Gábor rendező, akinek vezetése alatt a színház folytatja a Harag György által is felkarolt műsorpolitikát. A színház repertoárjában egyaránt szerepelnek a drámairodalom klasszikusai (Szophoklész, Euripidész, Shakespeare, Marlowe, Molière, Goldoni, Büchner, Ibsen, Csehov, Brecht, Pirandello, Camus, Stoppard, Bulgakov, Brian Friel), a magyar drámairodalom remekei (Az ember tragédiája, Csongor és Tünde, Bánk Bán, Liliomfi, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Patika, Caligula helytartója), a kortárs magyar szerzők művei (Parti Nagy Lajos, Spiró György, Kárpáti Péter, Varró Dániel, Láng Zsolt, Visky András, Lázár Ervin, Szilágyi Andor, Örkény István, Márton László, Egressy Zoltán), a lassan klasszikusnak számító színházi abszurd képviselői (Beckett, Ionesco, Mrozek), vagy a kortárs drámaírók művei (Heiner Müller, Sarah Ruhl, Hanoch Levin, Nathalie Sarraute, Thomas Bernhard, Danilo Kiš, Marie Jones, Charles Mee, Matei Vişniec, Timberlake Wertenbaker). A színház társulatában több generáció művészei dolgoznak együtt a hazai és nemzetközi színházi élet olyan jelentős rendezőivel, mint: Andrei Şerban, Vlad Mugur, Silviu Purcărete, Elie Malka, Mihai Măniuţiu, Dragoş Galgoţiu, Patrick Le Mauff, Victor Ioan Frunză, Mona Chirilă, David Zinder, David Grant, Matthias Langhoff, Robert Woodruff, Alain Timar stb.

A Román Színházi Szövetség (UNITER) hat LEGJOBB ELŐADÁS DÍJ-át vehette át a társulat: Kao Hszing-csien: A buszmegálló Tompa Gábor rendezte előadásáért, kettőt az egykori kiváló rendező, Vlad Mugur Csehov: Cseresznyéskert és Goldoni: A velencei ikrek rendezéseiért, Mihai Măniuţiu Büchner: Woyzeck rendezéséért, Andrei Şerban Csehov: Ványa bácsi rendezéséért és legutóbb Tompa Gábor: Csehov: Három nővér rendezéséért. Továbbá számos jelölés és mintegy 150 hazai és nemzetközi díjban részesült: Tompa Gábor, Vlad Mugur, Mihai Măniuţiu rendezők, Carmencita Brojboiu, Helmut Stürmer, Lia Manţoc, Dobre-Kóthay Judit, Antal Csaba díszlettervezők és Bogdán Zsolt, Bíró József, Bács Miklós, Hatházi András, Kézdi Imola, Péter Hilda, Skovrán Tünde, Pethő Anikó, Györgyjakab Enikő színészek és Visky András dramaturg.

Az elmúlt 20 év alatt a magyar színház előadásai vendégszerepeltek Angliában, Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban, Portugáliában, Finnországban, Lengyelországban, Szerbiában, Szlovéniában, Szlovákiában, Csehországban, a Moldvai Köztársaságban, Magyarországon, Kolumbiában és Dél-Koreában.

A színház 2008 áprilisa óta az Európai Színházi Unió (UTE) tagszínháza.


Irodalom:
Florica Ichim: Tompa Gábor, Pallas-Akadémia könyvkiadó Csíkszereda, 2004
TOMPA GÁBOR színházi világa / Viziuni scenice/ Theatrical Visions - Koinónia kiadó, 2007

Darvay Nagy Adrienne: A Mesebeli Szentmadár. Képek a kolozsvári hivatásos magyar színjátszás 200 éves történetéből. Héttorony Könyvkiadó, Budapest - Kolozsvári Állami Magyar Színház, 1992.
Enyedi Sándor: Janovics örökségéről. Korunk, 1992, 11 sz.
Kolozsvár Magyar Színháza 1792-1992. Szerk. Kántor Lajos, Kötő József és Visky András. a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Opera kiadványa, Gloria, Kolozsvár, 1992.
Janovics Jenő: A Hunyadi téri színház (a kötetet gondozta, az utószót és a jegyzeteket írta Kötő József, Korunk Baráti Társaság – Komp-Press Kiadó, Kolozsvár), 2001;
A színház fanatikusa. Senkálszky Endre életregénye (Komp-Press Kiadó, Kolozsvár), 2004;
Magyar színház Erdélyben (1919–1992), Szerk: Kántor Lajos, Kötő József :, (Integral Kiadó, Bukarest), 1998;
Darvay Nagy Adrienne: Bohócruhában (Kolozsvári és szatmárnémeti magyar színjátszás 1965-1989). Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 1998.
Darvay Nagy Adrienne: Színek Kisvárdán. Informa, Nyíregyháza, 1998.
Darvay Nagy Adrienne: Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek. Budapest, 2008.


MAGYAR SZÍNHÁZTÖRTÉNET I. 1790–1873 - Szerk. Székely György. Az erdélyi magyar hivatásos színészet kezdeteiről szóló fejezet (1792–1797)



MAGYAR SZÍNHÁZTÖRTÉNET II. 1873–1920 - Szerk. Székely György. Kolozsvári színjátszásról szóló fejezet.


Kötő József: A színházi intézményrendszer Erdélyben a két világháború között. Korunk, 2002/4.


A Kolozsvári Állami Magyar Színház bemutatói 1989–2013. között


 
 
Str. E. Isac.  |  nr. 26-28  |  400023  |  Kolozsvár  |  Románia