A színház igazgató-főrendezője: TOMPA GÁBOR
 
Romana
English
Français
 

 

Daniel Zholdak
Rosmersholm
Ercsei Zsolt
A kísérlet
Ercsei Zsolt
Légy jó mindhalálig
Kalucsni
Ercsei Zsolt
Homemade
Ercsei Zsolt
A mélyben
Ercsei Zsolt
Öregek könyve
Ercsei Zsolt
Pour Toujours
(Mindörökké)
Ercsei Zsolt
A pelikán
Ercsei Zsolt
A kétbalkezes varázsló
Ercsei Zsolt
Amerika
Ercsei Zsolt
Julius Caesar
Török Tihamér
Az árnyék
Design: Török Tihamér
Rekviem egy ügynökért
Design: Török Tihamér
A dzsungel könyve
Design: Török Tihamér
Hullámtörés
Török Tihamér
#hattyúdal
Török Tihamér
Az özvegy Karnyóné
és a két szeleburdiak
Török Tihamér
A vágy
Török Tihamér
Az öreg hölgy látogatása
Design: Török Tihamér
Aki elzárja az éjszakát
Design: Török Tihamér
Vidéki jegyesek
Simona Giura
Caravaggio Terminal
Design: Banga Szilárd
Sweeney Todd
Design: Banga Szilárd
Ivanovék karácsonya
Design: Banga Szilárd
Léda
Design: Banga Szilárd
Viktor,
avagy a gyermekuralom
Design: Banga Szilárd
Bolero
Design: Banga Szilárd
Őfelsége pincére voltam
Török Tihamér
Romok igaz menedék
Design: Mircea Cantor
Hedda Gabler
design: Török Tihamér
Übü király
Foto: Schild Tamás, plakátterv: Szentes Zágon
Megöltem az anyámat
Fotó, plakátterv: Biró István
Leonce és Léna
Plakátterv: Bianca Imelda Jeremias, Fotó: Biró István
Ványa bácsi
Suttogások és sikolyok
Plakátterv: Molnár István, Fotó: Biró István
Visszaszületés
Plakátarchívum
HÍREK Nyomtatás   << Vissza
       
 2014. 01. 05.   
Eltávozott Senkálszky Endre
(1914–2014)

A sors eleve színi pályára szánta: abban a házban látta meg a napvilágot 1914. október 2-án, amelyben az első hivatásos erdélyi együttes indította 221 éves útjára az anyanyelvi színjátszást Kolozsváron, és megáldotta a drámai hős adottságaival, jellemábrázoló készséggel, zengő orgánummal, tragikai erővel. Pályája 1937-ben indult, történelmi viharok közepette: kisebbségi sorsban, önellátásra ítélve, majd államhatalmak változásának örömét és tragédiáját kellett megélnie. De jó iskola volt. Ártó Mihályként (Nyírő: Jézusfaragó ember), Török Ágostonként (Zilahy: Hazajáró lélek), Ádámként (Madách: Az ember tragédiája), Kreónként (Szophoklész: Antigoné) megtanulta a küldetés aranyszabályát: a színjátszás szellemi honvédelem. A nagy világégés után Bánk bán szerepében meditál sorskérdésekről, majd 1948-ban III. Richárdot formálja meg, pályája egyik legfontosabb állomásaként, szembeszállva a kor megkövetelte dogmatikus olvasatokkal. A szerep kulcsát Petőfi útmutatásaiból kiindulva lelte meg: „anakonda nézés, mely oda édesgeti a madarat a kígyó torkába”. A dogmatizmus korszakában szerepeinek lélektani hitelességű felépítésével sikerült elkerülnie a sematizmus csapdáit, s erre oktatta tanítványait is a Színművészeti Főiskolán. Az erdélyi színjátszás megkerülhetetlen személyiségeként 1964-ben, fél évtizedre, kinevezik a kolozsvári színház igazgatójának. A színház ebben az időszakban a modernizációs kísérletek színterévé vált (Brecht-, Dürrenmatt-, Miller-, Tenessee Williams bemutatók), a kolozsvári együttes sajátos arculatot munkált ki. Korszakában színháztörténeti jelentőségű Az ember tragédiájának új és eredeti olvasatban bemutatott rendezése. Személyes nagy sikere Maximus alakítása Teleki–Illyés Kegyencében, amely hatalom és erkölcs, az elszabadult hatalomvágy kérdéskörét taglalta a totalitarizmus időszakában. Párhuzamosan az erdélyi magyar színjátszás megújulásával, a látványszínház térhódításával, stílusteremtő rendezők, Harag György, Tompa Gábor kísérletező partnerévé válik, s antologikus értékű előadásokban nyújt maradandót (Farel–Sütő: Csillag a máglyán; Kosztiljov–Gorkij: Éjjeli menedékhely; Hamlet atyjának szelleme, Színészkirály – Shakespeare: Hamlet; Öregapó – Kao Hszing-Csien: Buszmegálló; Nagypapa – Ionesco: Jacques avagy a behódolás; Priamus – Shakespeare: Troilus és Cressida). Pályája jelképévé válhat Firsz alakítása életének 88. évében Csehov Cseresznyéskertjében Vlad Mugur rendezésében. A rendezői olvasat szerint a mű „végjáték”, az értékek pusztításáról szól a haszonelvűség jegyében. Alakítása tiltakozás volt, hogy ránk csak a villanyoltás várna. Lehet, hogy fatális tévedésben élünk, de mindig volt és lesz újrakezdés – üzente és üzeni Firsz.

Díjak, kitüntetések: az RNK érdemes művész kitüntetése, Kemény János díj (EMKE), Életműdíj - Kisvárda, Szentgyörgyi István díj, Bánffy Miklós vándordíj, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozat), a budapesti Játékszíni Társaság Életműdíja, UNITER-életműdíj, a Román Kulturális és Vallásügyi Minisztérium Kulturális Érdemrendje, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díj, a Színházi Kritikusok Céhe életműdíja, a Magyar Művészeti Akadémia  Színházművészeti Tagozatának díja.

A 100. évében elhunyt Senkálszky Endre, Európa legidősebb aktív színésze, szeretett színháza gazdag adattárának gyűjtője, amely dokumentáció nélkül a Kolozsvári Állami Magyar Színház utóbbi 75 éves történetének megírása szinte lehetetlen lenne. Mindezt a szó és a lélek fáklyájaként nyújtja át nekünk, stafétaként, hogy méltóképpen és méltósággal adhassuk át az utánunk jövőknek.

Szomorú szívvel búcsúzik a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata.

Drága halottunktól 2014. január 9-én, délelőtt fél 11-kor a Kolozsvári Állami Magyar Színház földszinti előcsarnokában búcsúzunk, utolsó útjára déli 12.00 órakor kísérjük a színházból a Házsongárdi temetőbe, ahol 13.00 órakor helyezik örök nyugalomra.

Kegyelettel adózunk emléke előtt.


 
 
Str. E. Isac.  |  nr. 26-28  |  400023  |  Kolozsvár  |  Románia