A színház igazgató-főrendezője: TOMPA GÁBOR
 
Romana
English
Français
 

 

Ercsei Zsolt
A vágy villamosa
Ercsei Zsolt
Vakok
Ercsei Zsolt
Hormon
Daniel Zholdak
Rosmersholm
Ercsei Zsolt
A kísérlet
Ercsei Zsolt
Légy jó mindhalálig
Kalucsni
Ercsei Zsolt
Homemade
Ercsei Zsolt
A mélyben
Ercsei Zsolt
Öregek könyve
Ercsei Zsolt
Pour Toujours
(Mindörökké)
Ercsei Zsolt
A pelikán
Ercsei Zsolt
A kétbalkezes varázsló
Ercsei Zsolt
Amerika
Ercsei Zsolt
Julius Caesar
Török Tihamér
Az árnyék
Design: Török Tihamér
Rekviem egy ügynökért
Design: Török Tihamér
A dzsungel könyve
Design: Török Tihamér
Hullámtörés
Török Tihamér
#hattyúdal
Török Tihamér
Az özvegy Karnyóné
és a két szeleburdiak
Török Tihamér
A vágy
Török Tihamér
Az öreg hölgy látogatása
Design: Török Tihamér
Aki elzárja az éjszakát
Design: Török Tihamér
Vidéki jegyesek
Simona Giura
Caravaggio Terminal
Design: Banga Szilárd
Sweeney Todd
Design: Banga Szilárd
Ivanovék karácsonya
Design: Banga Szilárd
Léda
Design: Banga Szilárd
Viktor,
avagy a gyermekuralom
Design: Banga Szilárd
Bolero
Design: Banga Szilárd
Őfelsége pincére voltam
Török Tihamér
Romok igaz menedék
Design: Mircea Cantor
Hedda Gabler
design: Török Tihamér
Übü király
Foto: Schild Tamás, plakátterv: Szentes Zágon
Megöltem az anyámat
Fotó, plakátterv: Biró István
Leonce és Léna
Plakátterv: Bianca Imelda Jeremias, Fotó: Biró István
Ványa bácsi
Suttogások és sikolyok
Plakátterv: Molnár István, Fotó: Biró István
Visszaszületés
Plakátarchívum
HÍREK Nyomtatás   << Vissza
       
Budai Nagy Antal (1967)
Romeo és Júlia (1967)
 2017. 01. 29.   
Elhunyt Mihály Pál színész, a kolozsvári színház örökös tagja (1937–2017)

Életének nyolcvanadik évében elhunyt Mihály Pál színművész, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja.

Mihály Pál Sepsiszentgyörgyön született 1937. október 12-én. 1965-ben végezte el  Marosvásárhelyen a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát, ezt követően szerződött a kolozsvári társulathoz.

Első szerepe Madách Az ember tragédiájában volt: Michelangelót, az Elítéltet és a Rabszolgát alakította. 1965 és 1977 közt mintegy negyven szerepet játszott el a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeként. Többek közt volt Benvolio Shakespeare Romeo és Júliájában (1967), a címszereplő Kós Károly Budai Nagy Antal című drámájában (1967), Herkules Victor Eftimiu Prométheuszában (1968), Hermann Sartre Az ördög és a Jóisten című drámájában (1969), Homlody Mikszáth A Noszty fiú esete Tóth Marival című darabjában (1970), John Worthing Oscar Wilde Hazudj igazat, majd Jenő Méhes: Heten, mint a gonoszok című komédiákban (1970), Rhédey a Harag György által rendezett Páskándy történelmi drámában, a Tornyot raktam címűben (1973), Ripafratta Goldoni Fogadósnőjében (1973), Oresztész a Tragédia magyar nyelven Szophoklész Elektrájából (1974), Zauner Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapjában (1975), vagy Rendőrfőnök a következő, Harag György által rendezett Sütő András drámában, a Csillag a máglyán-ban (1976).  

1977-től Magyarországon élt, ahol először a 25. Színház, majd a Népszínház, 1982-től a József Attila Színház, 1986-tól a Nemzeti Színház társulatának tagja, 2000-től a Magyar Színház színművésze volt. 1998-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét.

Kötő József így méltatta őt 2006-ban, a kolozsvári színház örökös tagjainak sorába való felvételekor: „Valóban nagy idők és nagy korok tanúja. Nagy időkhöz nagy emberek kellenek – vallotta Márton Áron, akinek elvárását Mihály Pál minden tekintetben beteljesítette. Mihály Pál nagy korok nagy művésze.”

Nyugalma legyen csendes!


 
 
Str. E. Isac.  |  nr. 26-28  |  400023  |  Kolozsvár  |  Románia